Egy álomból jön ő, a vágyott múlt, jövő!
Mindenség, föld és az ég, ő érte még halni se félnék!
Szikrázó pillantás! Szeme izzó parázs!
És csak néz, pokol angyalaként,
Ki az emberekért földre hozta a fényt! Csak néz!
Úgy szeretsz-e majd, mint én?
Jössz-e vélem, hol vár a fény?
Szeretsz-e mindig, felelj!
Halálunkig, a végső percig!
Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!
Szívünk annyi vágy után révbe ér!
Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen időkig még!
Őrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!
Úgy szeretsz-e majd, mint én?
Jössz-e vélem, hol vár a fény?
Szeretsz-e mindig, felelj!
Halálunkig, a végső percig!
Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!
Szívünk annyi vágy után révbe ér!
Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen időkig még!
Őrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!
|