Mondd, mit hallottál?

Ugyanazt, amit te már!

 Hogy nálunk tekereg egy Montague gyerek!

 A fényes bál alatt Júliánkra rátapadt!

 De a kisasszony se fél, csókot ad, csókokat kér!

S hogy éjjel titokban ők, meg a kertben délelőtt!

Egymást falták órákon át, összejön a két család!

Lehetetlen! (Én is csak úgy hallottam!)
Lehetetlen! (Piacon és templomban!)
Lehetetlen! (Még olyat is zümmögnek!)
Lehetetlen! (Holnapután megszöknek!)

Lehetetlen! (Júliáról azt hallottam!)
Ne meséld el! (Talán nem is ártatlan!)
Ne merészeld! (De a fiú az hitvány!)
Hát azt kapd el! (Ez a dolog vért kíván!)

 Még hogy ő meg az, Rómeó meg egy ribanc!

A lányom nem bolond!
 A fia csak egy rongy!

Az anyja, az se félt, egész századdal kefélt!
S mert rossz férjet talált, most tart néhány bikát!

Itt kell egy rajtaütés, ez egy aljas cselszövés!
Ha a verés túl kevés, majd megvillan a kés!

Az Úr mindent lát! És majd ítél rút bűnökért!
Vad gyűlölség! Mérget küld rád a másik család!
Elég! Elég! Fertőz a Montague-fekély!
A gyűlölet betegség - férges szenvedély!
Elég! Elég! Folyton a szemetekben ég!
A gyűlölet, hordozzuk átkos bélyegét! Ebből elég!

Átkot szór ránk száz dögkígyó! Vérlázító!
A név Capulet egyet jelent: a vak gyűlölet!
Elég! Elég! Ki minket mocskol, vesszen el!
A gyűlölet csak gyűlöletet érdemel!

Apák, fiúk egymásnak így adják tovább!
A gyűlölet fertőz több nemzedéken át!

Légy átkozott, egész fajod! Süket füleknek prédikálj! Szolgáld a Sátánt, ki mélybe ránt! Örömre, szépre ne találj!

(Elég Elég)

Nézd meg magad! A rabja vagy!Vasdrótján rángat gyűlöleted!(Elég Elég)Vélt igazságod csak habzó átok!
S nevében követsz el bűnöket!
A végítélet napja majd a tűzbe küld, pokolra hajt!
A gyűlölet oly végtelen, uralkodik a lelkeken! (Elég Elég)Elég Elég Elég Elég